Fertőzéses hasmenés: a megfelelő diéta alapjai

Hasmenés, vagy orvosi néven diarrhoea, melyről betegségként beszélünk, de igazából tünet, hiszen a szervezet valamilyen “támadásra” reagál azzal, hogy a bélben oldódó anyagok szállításában zavar keletkezik. A hasmenés lehet akut, vagy akár krónikus megbetegedés jele, velejárója. Hasmenéses betegség hátterében állhat vírusos, vagy bakteriális fertőzés, de akár féregfertőzés tüneteként is jelentkezhet. Hasmenés továbbá ételallergia, vagy valamilyen komoly betegség kísérő tüneteként is előfordulhat, de antibiotikum szedése is kiválthatja. Természetesen gyomorrontás is járhat hasmenéssel, és az előző lehetőségeket tekintve talán még ez a legkedvezőbb a beteg számára.

A betegség kezeléséhez, és így a diétához is szükséges tisztában lenni azzal, hogy mi váltja ki a hasmenést. Alapvetően hasmenéses megbetegedésről csak akkor lehet beszélni, ha két fontos kritérium együtt érvényesül, vagyis az embernek naponta háromnál többször van híg széklete. A hasmenéses megbetegedések komolyan vétele és megfelelő kezelése azért fontos, mert ilyenkor felszívódási és kiválasztási zavar lép fel, beszűkül az emésztési és felszívódási képessége a szervezetnek, folyadék- és sóveszteség alakul ki.

A hasmenéses megbetegedés során alkalmazott diéta lényege, hogy pótolja a folyadék- és sóveszteséget úgy, hogy közben kíméli az emésztőrendszert, és igyekszik a vitaminok pótlását is ellátni. Fontos, hogy nem koplalásról, kiéheztetésről szól az étrend ilyenkor, hanem a megfelelő tápanyagok beviteléről. A jó diéta négy fázisra különül el. Az első szakasz, amely maximum 3 napig tartandó a folyadék és ásványi anyagok bevitelről szól. Ebben a szakaszban érdemes a szilárd táplálék bevitelét elkerülni, és ez nem is okoz általában gondot a betegnek, mivel nem is nagyon kíván az ember ilyenkor a rossz közérzet, esetleg hasi görcsök miatt ételt. Tévhit, hogy a cukrot kerülni kell a diéta alatt, de óvatosan kell vele bánni. Éppen ezért ne cukros üdítőkkel pótoljuk a folyadékot, inkább cukormentes, vagy enyhén cukrozott, aromamentes teával, gyógyteával, limonádéval, szénsavmentes ásványvízzel, paradicsomlével, sárgarépalével. Ebben a szakaszban a pótlásban segítséget nyújthatnak a WHO által is ajánlott gyógyszertári elektrolit – készítmények, mint például az orális rehidratáló oldatok. A második szakaszban a keményítő tartalmú szilárd táplálék is szerepet kap. Jöhet a főtt burgonya, burgonyapüré, kétszersült, háztartási keksz, zöldségleves. A friss, reszelt alma is fontos tápanyag, mert pektin tartalma révén olyan különleges szénhidrátot juttat a szervezetbe, mely elősegíti a bélnyálkahártya felületének védelmét.

A diéta szempontjából az első két szakasz komolyan vétele lényeges, ezt követően a kímélésre kell odafigyelni. A harmadik szakaszban a sovány húsokkal, sajttal, lágy tojással bővíthető az étrend. A negyedik szakaszban két dologra kell hangsúlyt helyezni, a zsírszegény vegyes étkezésre, és arra, hogy ebből se együk tele magunkat, vagyis ne terheljük a gyomrot. Néhány dolgot semmiképpen nem szabad fogyasztani a diéta alatt, így a csípős fűszereket, a tömény, cukros ételeket, mint a lekvár, dzsem, apró-magvas gyümölcsöket, tejet, tejfölt, füstölt húsokat. Ezeket az élelmiszereket a hasmenés megszűnését, a gyógyulást követően is érdemes egy ideig mellőzni, hogy a bélnyálkahártyának a helyreállását segítsük. A bélflóra regenerálódásában pro-, pre- és szinbiotikumok segítségünkre lehetnek, éppen ezért érdemes ezeket is fogyasztani egy hosszabb hasmenéses megbetegedést követően.